Megvan már a lista a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségénél (Magosz) arról, hogy ki, hol, mire fog licitálni az állami földek eladása során – állította Raskó György agrárközgazdász és nagyvállalkozó a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Azért vonul ki az állam a menzőgazdaságból, mert senkinek nem hiányzik, hogy a fideszes kormány alatt a fideszes menedzsment lopja szét a vagyont, ahogyan szocialista kormány alatt a szocialista menedzsment teszi – ezt Lázár János mondta egy bizottsági ülésen.
Noha szinte minden ellenzéki párt összefogott az ellen, hogy a kormány eladja a még megmaradt állami földeket, mindössze pár száz ember demonstrált hétfőn a "földrablás" ellen.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter keddi bejelentése szerint november közepétől indulhat a licit az állami földekért nyilvános árveréseken. Az eljárást gazdabarát programként jellemezte, a tüntetéseket pedig gazdaellenesnek.
Az állami termőföldek eladása ellen demonstráltak az LMP kezdeményezésére az ellenzéki pártok a Kossuth téren, hétfőn kora este.
Hétfőn az ország minden megyéjében félpályás útlezárással készülnek az állami földek tervezett elárverezése elleni tiltakozásul. Az LMP és a Jobbik a 380 ezer hektár elkótyavetyélése miatt aggódik, a szocialisták újabb mutyit sejtenek a háttérben. Nagy kérdés, kinek éri meg az adásvétel, még úgy is, hogy az állam kedvezményes kölcsönt kínál a földek végleges privatizációjához. Lehet, a végén megint csak a nagy agrárvállalkozások tulajdonosai járnak jól.
A trafikmutyi emelt szintű változata lehet az állami földek kormány által tervbe vett eladása, az ugyanis egyet jelentene a korábbi földbérleti pályázatokon helyzetbe hozott holdudvar tulajdonhoz juttatásával. Ráadásul mindezt úgy tennék, hogy még a parlamenti kétharmad egyetértésére se legyen hozzá szükség.
A földek tulajdoni lapjára az adásvétel után 20 éves elidegenítési tilalmat jegyeznének be, csak a törvényes örökös tulajdonába kerülhetne át a termőföld. Ezzel zárnák ki a spekulánsokat, úgymond. A földeket piaci áron, esetenként értékbecslés nélkül adhatnák el. A földvásárlás szabályait átíró törvényjavaslatról keddi ülésén tárgyalhat a kormány.
Simicska Lajos cégei pályáztatás nélkül szerezték meg terebélyes állami földek bérleti jogát, és amikor lejárt a szerződés, a földalapkezelő szinte automatikusan újított – legalábbis így volt ez azelőtt. 2014-ben 1440 hektárnyi bővült Simicska Lajos birodalma, ám az októberben lejárt szerződéseket ezúttal már nem hosszabbították meg. A földek elvesztése kb. 100 millió forint veszteséget okozhatott az üzletembernek.
Ki kell adnia a Nemzeti Földalapkezelőnek (NFA) az adatokat arról, hogy ki mekkora földet kapott az államtól, és milyen ellenszolgáltatást kötöttek ki a földhasználatért cserébe – írta a Blikk, amelynek egyik munkatársa indított pert az adatokért, amelyet most első fokon meg is nyert.
Bírósághoz fordul a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, mert törvénytelennek tartja az általa 1998 óta használt állami földekre kiírt pályázatok elbírálását.
A földet bérlő társaság ügyvezetője elmondta: nyomós okuk volt arra, hogy a területeket ne adják át a földalapkezelőnek. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. jogegyenlőséget követel, és elvárja, hogy ugyanabban az eljárásban részesítsék őket, mint tették azt Fejér megyében.
Az NFA-t másodfokon is kötelezték, hogy hozza nyilvánossgára a 2010-2012 közötti állami földbérleti pályázatok adatait, a szervezet azonban a Kúrián támadta meg az ítéletet - közölte Szabó Rebeka, az Együtt-PM poltikusa.
Néhány igazi nagyágyú is akad a 34 ezer hektárnyi állami föld haszonélvezői között, a teljes listát hamarosan nyilvánosságra hozza a földalapkezelő. Simicskáéknak 582 millió forint területalapú támogatás járt idén az első félévben, de az egyéb jogcímeken történt kifizetésekkel együtt 1,6 milliárdot tettek zsebre.
Az LMP módosító javaslatokkal szeretné elérni, hogy a földtörvény hatálya terjedjen ki az állami földekre is - mondta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Lengyel Szilvia.
Kiválasztott gazdák művelhetik tavaly január óta a borsodi Csincse jó minőségű állami földjeit, mégpedig anélkül, hogy elnyerték volna azokat bérleti pályázaton – írja a Blikk.
Két államtitkár - L. Simon László és Farkas Imre - szomszédja is nyert az állami földpályázatokon a Blikk szerint.
Tavaly döbbent rá három Tisza menti település, hogy a helyi téesz megszűnése után „talált földekként” adták el a fejük felett az őket törvény szerint megillető ingatlanokat. A területeket – melyek után jelentős uniós támogatás is igényelhető – egy budapesti vagyonkezelő „találta” és a földhivatal segédletével értékesítette. Egy vidékfejlesztési szakember szerint az eset nem egyedi, és ma már nehéz utánajárni, hogy mi lett az mgtsz-ek egykor gazdátlannak tűnő, de jog szerint állami tulajdonban álló birtokaival.
Fórumot tartott az állami földbérletpályázatok kapcsán az LMP. A Magosz szerint a párt fórumán részt vevő mintegy harminc gazdából huszonhét azonban elégedett volt a kormány politikájával.
Titoktartási nyilatkozatokat írattak alá csütörtökön az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjaival, amikor azok egy kihelyezett ülésen beletekinthettek a sokat bírált állami földbérlet-pályázatokba. Tekintse meg az ülés után készült videónkat!
